Bayer: „Nincs új a nap alatt. Miképpen Gyurcsány rothadt agyában sincs semmi új.” (fotó: Hír24)

Olvasom, hogy jobban teljesít a nagy magyar (műszaki?) határzár, fal, kerítés, pengesor, miegymás: alig kezdték el építgetni, máris átvágták a gyökér migránsok. De akkor sincs tragédia, sőt. A Fidesz azonnal és keményen visszavágott: jön a törvénymódosítás, börtönbe mindenkivel, aki megrongálja Európát védő határzárunkat. (Már az elején nem értettem, hogy ha mi Kazahsztán magasságában érezzük otthon magunkat, miért süllyedtünk odáig, hogy a Brüsszel-központú hanyatló Nyugat első számú védelmezőivé léptünk elő nagy hirtelen, de ezt most hagyjuk is.) Mert„nem elég, hogy az illegális bevándorlók törvénytelenül lépik át az ország határát, de ráadásul még a magyar állam tulajdonában is kárt tesznek” – kelt ki magából a legilletékesebb határőr, Rogán Antal. És valóban indokolt a hőbörgés: a rendőrség mintegy kettő ezer forintban állapította meg a vandál cselekedet okozta kárt. Azt a mindenit! Belerokkant az egész Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Vagyis. Miközben napról napra kiderül, hogy totál fölösleges katonaságot, közmunkásokat, elítélteket, és további kiszolgáltatott humán erőforrást bevetve építeni az áthatolhatatlannak kommunikált, ám lényegében pókháló hatékonyságú kerítést, Bayer Zsolt, a keresztény kormány mindig éber szellemi világítótornya rájött, hogy most volna igazán időszerű egy újabbat gyurcsányozni. Hátha nem vesszük észre, hogy a szemfényvesztés pengés falában akkora nagy repedések vannak, mint ide Afganisztán.

Nem baj, nem baj. A kormányzati trágyaeltakarítás szimbolikusan kinevezett főbiztosa máris tette a dolgát. Augusztus 7-én bevillant az ő mélymagyar agyába, hogy július 28-án Gyurcsány Ferenc ténykedett valamit. Amibe – mikor, ha nem most? – ildomos volna belekapaszkodni, hiszen lebontják ezt a kerítést, mielőtt augusztus 31-ig felépülhetne, és ezért valakinek el kell vinnie a balhét. Tollat is ragadott, és a Magyar Hírlap számára kijelölt szellemi fekália rovatban a kor Gyurcsányainak lelkivilágáról elmélkedett egy cifrát, a Tanácsköztársaság bukása utáni „vörös emigráció” tagjainak elvetemült sorait idézve. A tömör gyönyörrel felérő sorok közötti lényeg: a patkányok, a szar a gazban, és a csürhe, vagyis ők, a ma is ugyanolyanok, akik 1919 óta minden bajunk okozói, igen, ők tehetnek mindenről. Egyszerűen azért, mert léteznek.

Ezúttal Gyurcsány már se nem friss, se nem meleg, se nem hírértékű, nagyjából 10 nappal ezelőtti bűne az, hogy levélben fordult az Európai Bizottság bevándorlásért felelős biztosához. Amely levélben összegzi, hogy Orbán Viktor „a tragikus párizsi merénylet óta tudatosan és szisztematikusan mossa össze a bevándorlókat, a menekülteket és a terroristákat, tudatosan kelt félelmet a magyar társadalomban, manipulálja a bevándorlással kapcsolatos adatokat, valamint idegengyűlöletet, indulatokat szító politikát folytat a plakátkampánytól a »nemzeti konzultáción« át a déli határra tervezett kerítésig”. Gyurcsány Ferenc szerint „a magyar kormány álláspontja ebben az esetben sem egyezik meg a magyar társadalom többségének a véleményével”.

Majdnem zárójel: már hogyne egyezne meg? Az, hogy a magyarok sacckábé 15 százaléka (8 millió bevándorlós-terroristás konzultációs kérdőívből 1 millió 254 ezret méltattak értékelhető válaszra)mondott véleményt Orbán menekültügyi megélhetési bevándorlóügyi politikájáról, pontosan azt jelzi, hogy a magyarok elsöprő többsége kiáll a kerítés mellé mellett. Igen, ez az a bizonyos „mi, magyarok” rigmus, amire miniszterelnök úr mindig is hivatkozni szokott. Igaz, hogy az 1 millió 254 ezer az ország lakosságának – jóindulattal – egynegyede sem, de igazából ez nem fontos, amikor Gyurcsány Ferenc ma is bármikor kéznél van és elővehető egy egészséges jobboldali lelkifröccs erejéig.

Én nem értelek téged, Bayer, pedig olyan régóta próbálom megfejteni puhatestű logikádat! Ha egyszer annyira fantasztikus eredményeink vannak, hogy szinte megszólalnak, hogy szinte önmagukért beszélve mutatják a fényt, és a követendő példát Európa elmaradott népei, és azok beszűkült agyú vezetői számára, hogyan lehet ma is attól rettegni, hogy egy – hosszú évekkel ezelőtt hivatalosan is megbukott – politikus rossz hírünket kelti a nagyvilágban? Ha egyszer világraszóló sikerek szellemi atyjai vagyunk, miért kell naponta odáig süllyedni, hogy egy politikai értelemben régen foszlásnak indult hullát minden héten elő kelljen kapni a naftalinból?

Szánalmasat vergődtél megint, Bayer! Az már csak hab a tortán, hogy éppen az általad idézett gaz kommunista stílusában ontod a trágyalevet Gyurcsányra és az egész balliberális szubkultúrára. Értem én, hogy az olyan hithű keresztények, mint te, soha nem szólnak bele mások magánéletébe, még akkor sem, ha történetesen minden este arra alszanak el, hogy a szomszéd veri az asszonyt. És e magánéleti tisztelettudást politikai értelemben is érvényesnek gondolják. Hazaárulással ér fel Európa felé kommunikálni a honi agymosást, manipulációt, törvénytelenségeket, visszaéléseket. Persze feltéve, hogy nem róluk van szó.

Mert emlékszem, hogy amikor 2003-ban kenyéradó gazdád konkrétan feljelentette Magyarországot– egyébként 2011-ig az volt az egyetlen eset, hogy nemzetközi fórum egy párt kezdeményezésére elítélte szép hazánkat –, nem verted magad a földhöz, hogy aki a kormányt bírálja, az az országot és a népet tapossa. Pedig mai bravúros érvelésed szerint nem ártott volna. Sőt, amikor 2006-ban az őszödi vallomás után a könnygázba, torlaszokba, szélsőséges akciókba, rombolásba, törvénytelen rendőri brutalitásba fulladt közbeszéd hullámán Európa asztalánál az intézményesített  korrupcióról, az erkölcsi relativizmusról, a szegénységről, kiszolgáltatottságról, a hamis adatokat szolgáltató kormányokról, a felelősséget nem ismerő politikusokról és a politikai hazugságokrólsiránkozott hazafele mutogatva, akkor sem érezted úgy, hogy árulják a hazát, és neked kötelességed ez ellen szót emelni. 

Mielőtt félreértenéd: dehogy Gyurcsány védőbeszéde ez, Bayer! Legalább annyira utálom, amikor Gyurcsány beszél a nevemben, mint amikor te vagy édes Viktorod. Viszont 2015-ben, totális amnéziát színlelve gyurcsányozni csak akkor lehetséges, ha ez egy ősi szlovák szokás, vagy akkor – és engedd meg, hogy rád hivatkozzam –, ha rothad az agy. Attól tartok, a te agyad nem kevésbé rothadt, mint a Gyurcsányé. Amúgy a Tanácsköztársaság bukásáról való, múltba, azaz sehova nem vezető, népbutító, hörögve elmélkedés helyett javasolnám a jelenkor tényeit. Azokról bármikor szívesen vitázom. Még akár veled is.

Tudom, hogy azért a havi egy milláért valamit kell produkálni, de ne áltasd magad, és ne kábítsd a nemzetet! Abból, hogy David Cameron bejelentette: ezentúl súlyos büntetést kapnak azok, akik illegális, papír nélkül érkező bevándorlóknak szállást adnak, nem következik, hogy amit urad és parancsolód, istened és kormányod elművel menekültügyben, az helyénvaló, és senkinek, de főleg Gyurcsánynak nincs joga azt bírálni. Tudom, hogy nem szoktál ilyesmiket olvasni (igyál meg előtte egy pohár pálinkát, az már jobban amúgy sem rohasztja az agyadat) de ezennel figyelmedbe ajánlom tehát a tényeket: a kormány tíz rögeszméje és a menekültügy valósága.

U.I. Hányingerrel vegyes barátsággal mondom: ez a kínkeserves gyurcsányozás, ez a hajánál fogva ráncigált tematizálás már-már ártalmas. Szerintem ne erőltesd, mert ennél szánalmasabbá és nevetségesebbé már aligha tehető ez a kormány és ez az uszító propaganda. Amúgy meg az is felmerült bennem, hogy tényleg nem unod még?