Freedom House: Zuhanórepülésben a magyar demokrácia

2017.04.04 07:36
 
Molnár Zoltán

BÉRTOLLNOK. 2017. 04. 04. 06:01

Sötét képet fest a washingtoni székhelyű szervezet egész Kelet-Európáról. Magyarország a legrosszabb tanulók közé került, Közép-Európában a legrosszabb pontszámot kapta a demokrácia helyzetéről szóló kutatásban.
 

A megfejtés természetesen az, hogy siralmas. Soha ennyi államot nem soroltak még a konszolidált autoriter rezsimek kategóriájába, amelyben már több ország van, mint a konszolidált demokráciák között.

Orbán Viktor 2010-es választási győzelmét mérföldkőnek tekinti a non-profit szervezet, amely szerint az Orbán-rezsim lebontotta a fékek-ellensúlyok rendszerét, magasról tett az Európai Unióból érkező jelzésekre, majd nézetei továbbterjedtek a térségben. Lengyelországban győzött a konzervatív Jog és Igazságosság párt, ami Orbán politikáját akarta átültetni, miközben a Balkánon is elkezdték – újra – elnyomni a civil szervezeteket és a szabad sajtót.

Az uniós tagállamok demokráciaindexe. Magyarországé a mélybe zuhanó kék vonal. Forrás: Freedom House

Mindez az egyesített nemzetekre, megleckéztetett politikai elitre és keménykezű vezetőre szomjazó tömegek mozgatójának, a populizmusnak a terméke. Trump győzelme így az illiberalizmust ünneplő Orbánnak is nagy öröm volt, ahogy Vlagyimir Putyinnak is, aki újra felosztaná Európát. Közben Közép-Ázsia nagyon megszenvedte a 2014-ben bezuhanó olajárat, panganak a gazdaságok, a kemény reformok viszont könnyen a diktátorok bukásához vezethetnek.

Kevesebb demokrácia, több háború

Ez és a hatalmi pozíciók térségbeli átrendeződései akár háborúkhoz is vezethetnek (ld. Kelet-Ukrajna, szerb-koszovói viszonymacedón belső ellentétek). Az USA új külpolitikája nem sokat törődik Európával, az Európai Unió pedig gyenge, a populisták belülről erodálják azt és a demokratikus intézményeket. Ráadásul az EU válságára eddig inkább az a válasz született a tagállamoktól, hogy a szorosabb integráció helyett a nemzetállamokra kell helyezni a hangsúlyt.

Változás 2007 óta. Itt is a miénk a legnagyobb zuhanás, 1,4 pont. Forrás: Freedom House

A visegrádi négyek érdekesen állnak a kérdéshez: erősebb nemzeteket szeretnének, miközben közös EU-s hadsereget is. Ilyen ellentmondás, hogy élvezik az EU-s támogatásokat, de nem tartják be a játékszabályokat. Ellenben a lengyelek, csehek és szlovákok még legalább konszolidált demokráciának számítanak a Freedom House jelentése szerint,

ellenben Magyarország félig konszolidáltnak, tehát hasonló szinten áll, mint Románia, Bulgária vagy Montenegró.

Így mérnek ők, így teljesít Magyarország

A Freedom House öt kategóriát különböztet meg: konszolidált demokráciát, félig konszolidált demokráciát, átmeneti kormányzatot avagy hibrid rezsimet, félig konszolidált autoriter rezsimet és konszolidált autoriter rezsimet. Magyarország tehát a második kategóriában van jelenleg, ráadásul öt év alatt bukott idáig a konszolidált demokráciából, ami nem jó jel.

Az országok egy hétpontos skálán kapnak pontszámokat, ez alapján helyezik el őket a skálán; minél kisebb a pontszámuk, annál minőségibb a demokrácia. A pontszám hét indikátor alapján áll össze: nemzeti demokratikus kormányzás, választási folyamat, civil társadalom, független média, helyi demokratikus kormányzás, igazságszolgáltatási keretek és korrupció. Magyarország és Lengyelország olyan csak a vizsgált államok közül, amelyek öt indikátorban is rontottak. Magyarország csak a helyi kormányzás és az igazságszolgáltatás terén nem ért el rosszabb eredményt, mint legutóbb.

Magyarországot és Lengyelországot együtt elemzi a tanulmány. Azzal vezetik fel a dolgot, hogy amikor a Freedom House 1995-ben elkezdte a Nations in Transit felmérést, világos volt, hogy a kommunizmus alól felszabadult országok változó tempóban, de robognak a liberális demokrácia felé. Ez mára megakadt, sőt visszafordult. Orbán Magyarországának pontszáma a 7-es skálán több mint egy egész pontot zuhant (és a legutóbbi kutatás óta is negyed pontot). Innentől sorolják a rendszer hibáit, visszásságait:

  • a hatalom konszolidálása minden áron,
  • a gyűlöletkeltő migránsellenes kampány,
  • az alkotmány újraírása,
  • a bíróságok feletti hatalomátvétel,
  • a választási rendszer átszabása,
  • a kritikus média kinyírása,
  • a nagyméretű korrupció,
  • a civil szféra fenyegetése.
Konszolidált demokráciák (zöld), félig konszolidált demokráciák (citromsárga), átmeneti kormányzatok avagy hibrid rezsimek (narancssárga), félig konszolidált autoriter rezsimek (világoskék) és konszolidált autoriter rezsimek (sötétkék). Forrás: Freedom House

A lengyelek hasonló nyaktörő tempóban igyekeztek minden megváltoztatni, de nekik nem volt kétharmados szupertöbbségük, így szinte minden lépésük jogilag aggályosnak bizonyult. Mindez jól mutatja, hogy a térségünkben nagyon sérülékenyek a demokratikus intézmények.

A jelentés beszámol még arról, hogy a térség sok országában szélsőséges csoportok kavarognak (mostanság menekültellenes éllel), külön megemlékezik a balti államok stagnálásáról, a háborús Ukrajnáról, a szintén rosszul teljesítő kaukázusi országokról és Közép-Ázsia diktátorairól is.