.„Igen vagy nem?”
A beszélgetés elején Magyarország uniós kilátásairól, a 2020 utáni
időszakról mondott véleményt Róna Péter.
Szerinte van esély arra , hogy az Európai Unió egy erős
növekedési szakaszban legyen. Magyarország számára a fő
veszélyt, nem az uniós támogatások esetleges
szűkülésében látja:
Ennél súlyosabb probléma az, hogy a kormány a lakosság
oktatásába, képzésébe alig fektet be pénzt. Az iskolák
gyenge
állapotban vannak, a diákok felkészítése olyan, hogy emiatt a
magyar munkaerő már nem tud lépést tartani a nemzetközi
versennyel. A multik befektetési szándékainak a jövőben a
legnagyobb korlátja éppen a képzett munkaerő hiánya lesz..
A jövő évi választások tétje, annak eldöntése: az unió tagjai
akarunk e maradni.
Szerinte:
Fél lábbal már az Európai Unión kívül vagyunk
Úgy véli, amit ő Nyugat-Európában járva érzékel, hogy
Magyarország nem kívánatos tagja az uniónak,a magyar
társadalom nem érti:
A magyar lakosság magatartása ugyanakkor ellentmondásos,
ugyanis nem érzik, hogy fél lábbal már az Európai Unión kívül
vagyunk.
Mindez a külföldi cégek befektetési szándékait nem érinti.
A viszonylag gyengén képzett, és a
nemzetközi összehasonlításban kifejezetten olcsó magyar munkaerő
a nemzetközi cégek érdekeinek megfelel:
A multinacionális cégeknek mindaddig megéri a befektetés, amíg a
magyar bérek nemzetközi összehasonlításban jóval az európai átlag
alatt vannak. Magyar szempontból az a gond, hogy mi bebetonoztuk
magunkat ebbe a viszonylag alacsony hozzáadott értéket termelő
gazdasági struktúrába. A multinacionális cégek – egy-két kivétellel –
olyan műveleteket helyeznek ki Magyarországra, amelyekre ez a
jellemző, a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységet nem
hozzák ide!
Szerinte a brexitet a brit kormány elképzelhetetlenül rosszul csinálja
De minden valószínűség szerint el fogják az uniót hagyni.
Ennek eredményeképpen:
Londonnak, mint a világ egyik nagy pénzügyi központjának a
szerepe
így csökkenni fog. Ez egy komoly dolog, mert itt egymillió
munkavállaló
sorsáról van szó, ennek legalább a harmadát el fogják veszíteni,
de lehet,
hogy többet. Ettől azután London gazdasága jelentős
zsugorodáson megy
majd keresztül.
Úgy látja, a brexit megszavazása után, Európán belül egy markáns
integrációs folyamat indult el. Amiből bizonyos uniós országok
kimaradnak. Brüsszelben udvariasan két vagy három sebességes
EU-ról beszélnek:
…ahol van az első sebességes tagországok világa, és van a
második,
harmadik sebesség, amelyik a periféria, a lemaradók terepe.
Alapvetően
ezek a lemaradók mellékvágányra kerülnek, és nem integrálják
őket az
európai gazdasági rendszerbe, hanem “cselédudvari” státuszban
fognak szerepelni, csak amolyan hátsó udvari, kiszolgáló szerepük
lesz az európai gazdaságban. Azt a szerepet fogják tartósan betölteni,
amit ma Magyarország betölt. A multikat kiszolgálják, és kész.”
Magyarországot már leírták
Szerinte az uniós nagyhatalmak Magyarországot már “leírták”.Nálunk
még kevesen érzékelik ugyan, de az uniónak
“tele van a zoknija” velünk:
Ebből a nehéz helyzetből az egyetlen esetleges, nagyon nehéz kiút az
Orbán-kormány leváltása lehet. Ha ez nem következik be, akkor
Magyarország az Európai Unió holtvágányára kerül. Egy
kormányváltás esetén radikálisan más hozzáállásra van szükség
az Európai Unióval kapcsolatban. Véleménye szerint
a közösség alaptézise az európai országok közös sorsának alakítása.
A közös sors fogalma pedig összeegyeztethetetlen az orbánizmus
szuverenitás elméletével:
Orbán Viktorék viselkedése a nyugat-európaiak szemszögéből nézve
egyszerűen vérlázító, mert ellentétes az Európai Unió szellemiségével.
Azt senki sem vitatja, hogy egy országnak joga van a határait ellenőrizni,
eldöntheti, hogy kit enged be az országba, és kit nem, Magyarország esetében
azonban csak 1294 főről van szó, ráadásul mi választhatjuk ki,
hogy kik is legyenek azok.
Róna Péter a Fidesz kormány külpolitikáját elhibázottnak tartja. Úgy véli,
egy ország
nemzetközi érdekeinek a listája sokrétű,
és megkívánja nemcsak a széles körű kapcsolatok létrehozását, de
ápolását is:
Ha nincs megfelelő együttműködésünk a nyugat-európai országokkal,
akkor például milyen mértékű együttműködést várunk el az
Európai Uniótól a bűnüldözés területén? Köztudomású, hogy a biztonsági
kérdésekben Magyarország komoly törekvéseket hangoztat
Vlagyimir Putyin irányába, ami nagyon komoly aggályokat ébreszt a
NATO-n belül.
Magyarország képtelen megvédeni a demokráciáját
A közgazdász professzor a mai magyar társadalom egyik legnagyobb
problémájának azt tartja:
…a demokrácia tekintetében nem képes megvédeni a rendszerváltás hozta
lehetőségeket. Ugyanakkor a lakosság tekintélyes részéről sajnos minden
demokráciaellenes lépés, amit az elmúlt hét évben nálunk elkövettek lepereg,
sajnos úgy látszik, hogy belenyugszanak.
Az elmúlt hónapokban Róna Péter neve akár még miniszterelnök –
jelöltként is szóba került.
Hiszen személyisége, gon dolkodása az ellenzéki térfélen többnyire
elfogadott, integrátori szerepre alkalmas lehetne.
Az újságíró kérdésére azonban egyértelművé teszi:
Nem kívánok politikai szerepet vállalni
bl