Ahogyan Magyarországon adót emelnek, az már művészet

A javaslat "megalapozottságát" mi sem bizonyítja jobban, hogy egy hét sem kellett hozzá, máris lekerült a napirendről. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető azt mondta: "a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfoglalásának". Már akkor mocorgott bennünk a kérdés: akkor minek került a parlament elé ilyen formában a javaslat.

Eltelt egy hónap teljes bizonytalanságban. A bohózat következő állomása május 3-án volt, de itt egyszerre két szálon futott a történet, és itt a részleteken van a hangsúly, ezért külön kiemeljük ezeket: 

• Május 3-án, szerda délután mintha mi sem történt volna, megkezdődött a reklámadóról szóló törvénymódosítás parlamenti vitája. Annak a módosító javaslatnak a vitája, amiről már egy hónappal korábban a kormányoldalon tudták: a végső verzió nem így fog kinézni. Itt Tállai András, az adóügyek főnöke megerősítette, hogy idén június elsejétől 9% lesz a kulcs, de nyitottak az adó mértékéről a vitára.
• Közben ugyanúgy május 3-án szerdán, csak délelőtt Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető már elmondta: 7,5%-ra emelkedik a reklámadó mértéke és ez addig marad, amíg az állam vissza nem fizeti a korábban befizetett reklámadó összegét az érintett cégeknek és ez 4 évig is tarthat. (Nem világos, hogy a visszafizetés miért húzódhat el 4 évig, hacsak azért nem, mert a kormány a megemelt sarcból akarja teljesíteni elnyújtva a visszafizetéseket.)

Vagyis úgy zajlott a parlamenti vita, hogy az érdemi módosításról (az új kulcsról például) nem tudtak vitatkozni a képviselők. Helyette viszont volt alkalom ilyen szakmai érvelésekre Tállai András részéről:


Szintén figyelemre méltó, hogy a kormánypártok minden erejükkel azon vannak, hogy ne tűnjön úgy, hogy ez a mostani lépés egy adóemelés. Elképzelhető, hogy ez átmenetileg 2017-ben nem okoz tehernövekedést (ha az év első felében 0% lesz az adókulcs, majd azt követően a maradék fél évre 7,5%), de a jelentős adóemelés 2018-tól nagyon fog fájni a hazai vállalkozásoknak. A 2018-as költségvetésből ugyanis kiderül: a kormány 44%-kal, 5,2 milliárd forinttal több reklámadó-bevételt akar beszedni jövőre.

Rendszeres érvként szól a kormányzati oldalról a reklámadó mellett, hogy "az innovatív magyar kezdeményezéssel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó". Egyetlen mondat, ami tényleg jól hangzik, de nem túl meggyőző. A figyelmesebbeknek feltűnhetett a feltételes mód: BESZEDHETŐ. Már több mint egy hónapja elküldtük ugyanis kérdéseinket az NGM-nek azzal kapcsolatban, hogy sikerült-e ezektől a technológiai világcégektől bármekkora összegben reklámadót beszedni. A választ azóta is várjuk kérdéseinkre.

És miközben az adókulcsok és a szakmaiatlan érvek csak úgy repkednek a levegőben, a reklámadó emeléséről szóló hatástanulmánynak se híre se hamva. Nem nehéz belátni: az adóemelésnek lesznek gazdasági hatásai. Az árbevétel alapú különadó alapvetően avatkozik bele a hazai médiacégek gazdálkodásába, eltüntetve nyereségük jelentős részét, a tehernövekedéssel rosszabbul járnak (a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező) magyar vállalkozások, még nagyobb versenyhátrányba kerülnek a reklámpiacból idehaza is egyre nagyobb szeletet kihasító globális cégekkel (Google, Facebook) szemben.

Mi ebből a tanulság? 

• Ne nyújts be törvényjavaslatot, ha nem egyeztetted megfelelően, még a kormánypártok körében sem és nem ismered a politikai következményeket (Európai Bizottság). De főleg akkor ne, ha az érintettekkel nem történt egyeztetés.
• Ne nyújts be törvényjavaslatot nyilvános hatástanulmány nélkül.
• Arról kéne inkább vitatkozni a parlamentben, hogy a költségvetés jelenlegi kedvező helyzetében, ha van rá mód, melyik különadót csökkentse a kormány. Ha a kormány komolyan gondolná a versenyképesség javítását, akkor ezt készítené elő.