Ügyvédi “vádirat” az Orbán-kormány ellen

2015.09.16 11:38
Farkas György

Farkas György

 

Tiltakoznak a törvénytelenség törvénybe foglalása ellen. Esküjüknek eleget téve felhívják a figyelmet a migránsokkal kapcsolatos szabályok jogtalanságára.

Az Ügyvédek a Jogállamért nevű frissen alakult Facebook-közösség nagyon durva levelet írt (németre, angolra is lefordították). A levelet aláíró ügyvédek (köztük a köznyelvben sztárügyvédeknek tituláltak is) tisztában vannak azzal, milyen súlyos helyzetben van az ország, mennyi feladatot ad a határokhoz érkező napi több ezer menekült fogadása.

Ennek a problémának a megoldása idegenrendészeti, logisztikai, humanitárius és csak részben jogi kérdés. A jog eszközeivel megoldást varázsolni nem lehet.

A kormány által megoldásra szánt jogi eszközök nem fognak segíteni.

A magyar igazságszolgáltatás nem menekültügyi szervezet és nincs felkészülve ennyi idő alatt, ennyi ember ügyének valóban törvényes és igazságos elbírálására, mert az objektíve nem is lehetséges.

A most megalkotott jogszabályok ellentétesek minden, Magyarország által aláírt nemzetközi egyezménnyel, a Magyarországon közvetlenül hatályos európai közösségi joggal, a magyar Alaptörvénnyel és alapvető jogelvekkel. A szabályok jogszerűen megoldhatatlan szituációkat fognak teremteni, mert még a szorosan vett szakmai kérdésekre, helyzetekre sem adnak választ.

“Törvénytelen és igazságtalan, hogy:

• a fiatalkorú vádlottakat nem részesítik ugyanabban a védelemben, amely bármely más fiatalkorút megillet a magyar bíróság előtt,
• a vádlott nem olvashatja a saját nyelvén az ellene emelt vádat és az ellene hozott ítéletet, holott ez a jog mindenkit, minden jogállam bírósága előtt megillet,
• a terheltek „házi őrizetét” rendelik el, olyan táborban, szálláson, ahol még azokkal a jogokkal se élhetnek, s amelyek egy előzetes letartóztatottat megilletnek. (ügyvédi beszélő, telefonálási lehetőség)
• bizonytalan személyazonosságú emberek ügyeiben járnak majd el.
• a kézbesítést a védő útján intéznék, s így az ismeretlen helyen tartózkodó személy semmilyen módon nem fog értesülni az ellene folyó ügy kimeneteléről.
• olyan ügyekben, ahol bárki más ügyében a bíróság tanácsban járna el, itt egyesbírák fognak dönteni.
• a gyanúsított elveszíti a jogát a rendes menekültügyi eljáráshoz, anélkül, hogy őt a bíróság elítélte volna.”

A „mi törvényeink” betartását várjuk el, olyan emberektől, akiknek nem nyújtjuk a „mi törvényeink” védelmét.

A levél aláírói felszólítják a kormányt, hogy a Parlament elé olyan javaslatokat terjesszen, amelyek megfelelnek a jog és jogalkotás legalapvetőbb elveinek, az uniós és magyar jogszabályoknak. Arra kérik a bírákat, ügyészeket, esküjükhöz híven, jogászi kötelességüknek eleget téve, ne csupán jogot, hanem igazságot szolgáltassanak.

Észleljék az új jogszabályokban foglalt, törvényerőre emelt törvénytelenségeket, amelyek alkalmazásuk esetén kirívó jogtalansághoz vezetnek, és terjesszék az eléjük kerülő ügyeket az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága elé.

Emlékeztetik a bírákat, ügyészeket, hogy hivatásuk méltóságával összeférhetetlenek “azok az eljárások és ítéletek, amelyeket ezek a szabályok eredményezni fognak. Ezekben az ügyekben lehetetlen az igazságszolgáltatás méltóságát megőrizni, az ügyeket mérlegelni és azokban megalapozott ítéleteket hozni.”

Szerintük az ügyvédek feladata az, hogy a vádlottak jogait, jöjjenek bárhonnan és kövessenek el bármit, védje, a jog minden eszközével. Eötvös Károlyt idézve: „A vádlottnak védő kell”. A védőnek pedig tennie kell a kötelességét, függetlenül az aktuálpolitikai szempontoktól. A levél aláírói erre kérik kollégáikat.

Répássy: alaptalanok a bírálatok

Megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kedden hatályba lépett menekültügyi jogszabályokat ért bírálatokat. Répássy Róbert az állami hírtévé reggeli műsorában azt állította: az új jogszabályok teljesen megfelelnek a nemzetközi menekültügyi eljárásokban szokásosaknak.

Megalapozatlannak nevezte azt a bírálatot is, hogy az eljárásnál a menedékkérők nem használhatják anyanyelvüket, hiszen a tolmácsoláshoz mindenkinek joga van, ez csak akkor mellőzhető, ha az illető nyilatkozik arról, nem kéri a fordítást.

Az államtitkár azt a kritikát, hogy Szerbia nem biztonságos ország, mert ott nem megfelelő a bevándorlók ellátása, félrevezetőnek tartja, mert Szerbia uniós tagjelölt ország, és az Európai Unió is biztonságos származási országként ismeri el.