Volt már ilyen hatalmas átrendezésre példa
A múlt pénteki 1500/2017. (VIII. 11.) kormányhatározat címe ("az európai uniós programok likviditási hiányának kezeléséről") világosan jelzi, hogy az itthoni gyors kifizetések és a Brüsszelből még meg nem érkező utalások miatt likviditáshiány lépett fel egyes uniós programoknál, így az idei évi költségvetési törvény egyes címsorainak felső (kiadási) korlátját átmenetileg, a pénzek beérkezéséig meg kellett nyitni felfelé.
Ez nem példátlan, de mégis nagy jelentőségű, tavaly ősszel is történt már hasonló lépés. Akkor a GINOP-audit elhúzódó eredménye miatt nem jött a pénz Brüsszelből de idehaza pörgette a kifizetéseket a kormány és emiatt a tavalyi költségvetési törvényben engedélyezett költségvetési alapok elérték a maximális mozgásteret, így felfelé 800 milliárddal meg kellett nyitni ezeket. Akkor egyébként azért nem mert kiküldeni számlákat nagy tételben a kormány, mert a folyamatban lévő auditvizsgálat rossz előjeleket mutatott: az összes EU-támogatás felfüggesztése lógott a levegőben, de végül ezt bizonyos magyarországi jogszabályi engedmények hatására év végére sikerült elkerülni.
Most miért állt elő újra ez a helyzet?
Egy minapi hír szerint egyébként most is vannak ilyen, akár több ezer milliárd forintot elérő támogatás-felfüggesztési veszélyek a legnagyobb magyarországi közbeszerzés lebonyolítási körülményei miatt.
Elképzelhető, hogy emiatt, az ügy rendezéséig tartó óvatos magyar hozzáállás miatt sem küldtek még ki a magyar hatóságok fejlesztési számlákat kifizetés céljából Brüsszelbe.
A Portfolio információi szerint azonban volt ennek egy másik, praktikus oka is: a 2014-2020-as uniós ciklusban már évente kell Brüsszellel pénzügyi elszámolást végeznie a tagállamoknak.
Ez azt jelenti, hogy a 2016 júliustól 2017 júniusig tartó időszakra kiküldött számláknál eleve visszatart 10%-ot az ellenőrzésekig Brüsszel (ami likviditásilag idehaza nem túl kellemes) és ha hibát talál, akkor nettó korrekciót alkalmaz, azaz a Magyarországnak járó támogatásokból eleve lecsípi a problémás számlaállomány összegét, azaz azt már sosem kapja meg az ország. A magyar hatóságok felőli óvatos számlakiküldést indokolhatja a közbeszerzési probléma mellett az is, hogy ez az éves elszámolás még minden tagállamnak új, nincs minden részletszabály pontosan "letisztázva", így magyar részről direkt megvárták, hogy elteljen a pénzügyi év és csak a júliusban indult új pénzügyi évben küldünk ki számlát (erre egyébként eddig a magyar államháztartás jó helyzete bőven adott mozgásteret). Nem véletlen tehát, hogy Brüsszel felől csak az éves előlegek jöttek eddig meg, azaz csupán nem számlaalapú kifizetések történtek eddig.
Tudomásunk szerint azonban az őszi hónapokban nagy volumenben, összesen 3 milliárd eurós méretben terveznek a magyar hatóságok kiküldeni fejlesztési számlákat utólagos megtérítés céljából, így tehát a mostani kormányhatározatban megjelölt 700 milliárdos keretkinyitás elvileg csak pár hónapra szól.
Addig tehát, amíg meg nem jönnek a brüsszeli forintban mért százmilliárdok és így a felfelé kinyitott kereteket vissza nem lehet rendezni az eredeti költségvetési törvénynek megfelelő korlátok közé. Ez persze feltételezi azt, hogy a közbeszerzési probléma miatt nem szaladnak bele a magyar hatóságok olyan kiterjedésű, esetleg az összes Operatív Programra kiterjedő horizontális felfüggesztésbe, ami miatt jó darabig egyetlen eurócent se jönne Brüsszelből. Ebben a negatív esetben a későbbiekben még tovább kellene felfelé kinyitni az érintett költségvetési címsorok felső határát és/vagy vissza kellene fogni az itthoni támogatás-kifizetések volumenét, ami a gazdasági növekedési ütemre fejtene ki negatív hatást.Több mint duplázódó mozgástér
A mostani költségvetési átrendezés méretét érzékelteti, hogy a Miniszterelnökség az MTI kérdésére kifejtette:
eddig az átrendezéssel érintett költségvetési címsorok idei teljes támogatási előirányzata 618,445 milliárd forint volt és ezt emelték most meg 700 milliárddal, azaz több mint duplázódás történt a költségvetési mozgástérben.
Ez átmenetileg elvileg megemelné a költségvetés pénzforgalmi hiányát (megugró állampapír kibocsátáson keresztül), ha nem nyúlt volna a kormány nagy volumenben a saját likvid készpénz tartalékaihoz.Márpedig azt látjuk, hogy ez igenis megtörtént: a kormány MNB-nél vezetett forint- és devizabetéteinek együttes összege június elejéről július végére 611 milliárd forinttal 1069 milliárd forintra esett, tehát hozzányúlt ezen, nagyon magas likvid tartalékokhoz a kormány. Ez érthető, hiszen ahogy múlt pénteki elemzésünkben megírtuk: a júniusi több, mint 500 milliárd forintos EU-támogatás kifizetés után júliusban további 105 milliárd forintos kifizetést hajtott végre, ami az idén szokásos havi ütemnek mondható.
Nincs tehát szó egyelőre a havi támogatás kifizetési volumen visszafogásáról. Ahhoz, hogy ez ne is következzen be egyelőre, most felfelé kinyitotta a kormány az említett költségvetési sorok plafonját (kvázi az engedélyezett deficit mértékét) és a lyuk betöméséhez nagy összegben "feltörte" az MNB-nél vezetett betéteit.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Stephanie Lecocq