Közmunka ide vagy oda...
Tízéves mélyponton a munkanélküliség
A vártnál nagyobb mértékben, 6,9 százalékra esett a munkanélküliségi ráta a második negyedévben - legutóbb 2005 februárjában tartott nyilván 7 százalék alatti értéket a KSH. A Takarékbank elemzői szerint a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben akár 6,2 százalékig is csökkenhet, az év egészében pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően.
A munkanélküliek száma az április-júniusi időszakban 310 ezerre csökkent az egy évvel ezelőtti 359 ezerről, ugyanakkor a munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónapra növekedett.
Az időszak átlagában a foglalkoztatottak száma 4 millió 200 ezer fölé emelkedett, ami több mint 176 ezer fős (3,1 százalékos) növekedés 2014 azonos időszakához képest. A 176 ezer fős növekedésből 45 ezer köthető a közfoglalkoztatás bővüléséhez, 13 ezer pedig a hivatalos megfogalmazással külföldi telephelyen dolgozók számának növekedéséhez. A 15-74 éves korú népességen belül ez 55,7 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, ami az egy évvel korábbinál közel 2 százalékponttal magasabb. Az alkalmazottak körében valamelyest erőteljesebb volt a meghatározott időre szóló szerződés keretében foglalkoztatottak számának növekedése, ami a szezonális munkahelyek bővülésének normális velejárója.
A legutóbbi vállalati felmérések és konjunktúraindexek alapján a legtöbb szektorban a foglalkoztatási szándék növekvőben van, ezért az év folyamán a normális szezonalitást meghaladó további javulásra számítunk a munkaerő-piaci mutatókban - fogalmazott Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője. A makrogazdasági szakértő prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta stabilizálódik 7 százalék alatt: a harmadik negyedévben akár 6,2 százalékig is csökkenhet és a negyedik negyedévben még nem kezd érdemi növekedésbe. Az év egészében pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően.