Akkor vajon miért nő folyamatosan az almaimport, ami sok esetben csupán reexportnak számít valamelyik szomszédos országban? Merthogy az éves szinten behozott, mintegy 85 ezer tonna "külföldi" alma jelentős része valamelyik magyar almáskertben termett.

Egy magyar felnőtt csupán 17 kiló almát fogyaszt évente, vagyis hozzávetőleg 170 ezer tonna almát vásárolunk. "Ennek a mennyiségnek a gazdák a többszörösét, az idén a négyszeresét is megtermelik, mégis átlagban minden második kiló eladott alma külföldről kerül az üzletekbe” – osztotta meg a meghökkentő adatot a Helyi Híradóval a FruitVeb alelnöke, Csizmadia György. Szavai szerint a helyzet már-már tarthatatlan, hiszen már középtávon nehéz helyzetbe sodorja a hazai termelőket.

A mi ízletes almánk másoknak gyümölcsöz? – fotó: Balázs Attila/MTI

Évente 50-60 ezer tonna almát szállítanak magyar gazdák külföldre, többnyire Romániába, Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába. „Ezek az országok, még szezonban, nagyjából 80 forintért vásárolják meg a magyar alma kilóját, majd elszállítják és hűtőházban tárolják az árut mindaddig, amíg mi feléljük a tartalékainkat. Minthogy hazánkban többnyire a tél derekára már fogyóban az alma, visszaszállítják nekünk kilónként hozzávetőleg egy euróért, ami aztán 400-600 forintos kiskereskedelmi áron kerül a boltok polcaira – importként” – világított rá a probléma lényegére a FruitVeb alelnöke. Így történhet meg, hogy februártól augusztus elejéig az alma megfizethetetlen az almatermelőként számon tartott magyarok számára.

Ezzel az is világossá vált, hogy óriási szükség lenne további hűtőházak építésére Magyarországon, mert ezzel számottevően mérséklődne a téli, gyakran kilónkénti 200-300 forintos drágulás, és legalább ennyire fontos volna, hogy a lédús, ropogós, semmivel össze nem hasonlítható ízvilágú magyar alma egész évben elérhető legyen a boltokban.

Már a rendszerváltás előtt is működtek hűtőházak hazánkban, de legelőször az első Orbán-kormány idején indult el egy összehangolt építési program.

"Az összes, valamikor megépült hűtőház eredetileg 200 ezer tonna termést tudott befogadni, de azokat az évek során jórészt leselejtezték. Ennek következtében jelenleg hazánkban a hűtőházak kapacitása maximum 60 ezer tonna alma raktározását teszi lehetővé" – vázolta Csizmadia György. Csakhogy egy modern hűtőház megépítése hozzávetőleg 300 millió forintba kerül, és a speciális tárolórekeszek ára további 300 millió forint lenne.

A hűtőházak építése hamar megtérülne. – fotó: Balázs Attila/MTI

Soha vissza nem térő lehetősége a magyar agráriumnak, hogy 2014-től 2020-ig, a már futó uniós költségvetés ciklus idején az uniós támogatások révén a termelői értékesítő szervezetek (tész) mintegy 60 százalékos mértékben vehetnek igénybe támogatást hűtőházépítésre. A tészek létrehozatalát korábban azért bátorította az Európai Bizottság, hogy a termelők a tőkeerős kereskedelemmel szemben megfelelő alkupozícióba kerüljenek a teljes európai piacon is. "Az Európai Unió a zöldség-, illetve gyümölcstermelőket ma már gyakorlatilag a tészeken keresztül támogatja a leghatékonyabban” – magyarázta Csizmadia György.

Sajnos a legjobb szándékkal is legkorábban csak valamikor 2017-re készülhetnének el az első új hűtőházak, mindenesetre rövid idő alatt megtérülnének a költségek. Mivel a legújabb és legmodernebb raktárak már képesek akár 13-14 hónapig is megőrizni az alma frissességét, a magyar fogyasztóknak végre megadatna, hogy egész évben élvezhessék a kitűnő minőségű magyar gyümölcsöt – és nem fanyalodnának a szomszédos országok szemfüles kereskedőinél elraktározott, méregdrága magyar almára.