Cigáytábor az égbe megy

Nem is olyan régi állapotokat mond el ez a cikk. Azóta sem változhatott semmi. Cigány az cigány. Ezek integrálódni? Ugyan már....különben is Magfgarországon a cigánynak csak joga van, kötelessége nincs. / Magyar Polgár.

ÉRDEMES ELOLVASNI! 

Mert nekik alanyi jogon jár. 

Csenyétén - amely egy Észak-Magyarországon fekvő zsákfalu - a cigány honfoglalás három nagycsaláddal kezdődött. Ahogy nőtt a táboruk, ha tudtak, elköltöztek a magyarok, házaikat romák vették meg olcsón. A falu lakossága alig két évtized alatt cserélődött ki teljesen, eközben tönkrement a település.
Az addig virágzó kertek elgazosodtak, az istállókat, az állattartáshoz szükséges épületeket lebontották. Tavaly földig rombolták a falu legszebb középületét a református parókiát, a templom bútorzatát felvágták, eltüzelték. 
A polgármestert kérdezzük, mit gondol a falu jövojéről:
- Amíg ilyen a támogatási rendszer, nem lesz változás! 
- Több pénz kellene az embereknek?
- Dehogy, sőt épp az a probléma, hogy hozzászoktak, a pénzért semmit nem kell tenniük. Hajdanán le kellett dolgozniuk 21 napot a családi pótlékért, de lassan a harmadik generáció nő fel úgy, hogy nem ismeri a munkát. A férfiak negyvenéves korukra olyan rossz fizikai állapotba kerülnek, hogy ha akarnának se bírnának dolgozni, a nők elhasználódnak a sok szülésben.
Vegyünk egy öttagú családot:
családi pótlék: 17000x5=51000Ft 
gyes: 25000Ft 
Az apa munkanélküli segélye: 38000Ft.
Ez összesen 114000Ft, amiért csak el kell sétálni a hivatalba. A faluban gyakori a hét-nyolcgyerekes család, itt csak a családi pótlék majd 120000Ft.
Ehhez jön az ingyenes oktatás, minden tanszert és könyvet adományként kapnak. A gyerek díjmentesen étkezik az óvodában, az iskolában, akár naponta háromszor. A felsősök, akik a szomszéd faluba járnak, bérlete ingyenes. A Vöröskereszttől és egyéb alapítványoktól ajándékba kapják a ruhaneműt. 
Télen a fűtésre nemigen költenek, lassan elfogy a környékbeli erdő. Van olyan roma család, ahol a fentiekre még rájön száznégyezer Ft árvaellátás, mert meghalt a férj. Igaz az asszony összeállt egy másik emberrel, aki hazahoz még vagy ötvenet, így közel háromszázezer üti a markukat havonta.
Összehasonlításként a (nem roma) falugondnok havi keresete 72000Ft. Egy húszéves gyakorlattal bíró pedagógus fizetése 110000Ft körül van. Az átlagos öttagú magyar család jövedelme családi pótlékkal és gyessel ritkán éri el a kétszázezret, de ebbol fizetnek mindent; ruhát tanszert, gázszámlát bérletet, stb. 
A faluban uzsorások kaszálnak, ami a következőképpen működik: a segélyeket pillanatok alatt elverik a romák, majd egy hét elteltével nagy autók jönnek tehetős városi cigányokkal. Italt, cigarettát, élelmiszert kínálnak ingyen a megszorultaknak, azzal a kikötéssel, hogy mindent kamatostul kérnek vissza. A következő segélyosztáskor megjelennek, öt-tízszeres árat követelve. Mikor a segély megérkezik, a többségnek jóformán csek a cetli marad a kezében. Aki nem fizet, elviszik a TV-jét, kocsiját, megverik. 
Este a szintén roma polgárőrrel járjuk a falut. 
-Ezek itt a szocpolos házak- mondja pár félkész, lakatlan épületre. 
-Hogyhogy szocpolos? 
-Általában bontott, innen-onnan összehordott anyagból kalákában felhúznak néhány falat, azt megmutatják az állami tistviselőnek, aki megadja rá az igazolást. Fölveszik rá a - nagycsaládosok esetén milliókra rúgó - szocpolt. Az építkezés sohasem fejeződik be, söt visszabontják a falakat, hogy aztán valahol, valakik újabb"építkezésbe" kezdjenek, s újabb milliókat markoljanak föl. Egy ház anyagából olykor tizenöt-húsz ház is felépül különböző helyeken. 
Hát ennyit a munka becsületéről.
A magyar valóság közel húsz évvel a rendszerváltás után, egy EU-tagállamban.